Örmény ősz Gyergyószentmiklóson

     Az őszi falevelek rezgő-remegő hullása és az idegesen szorgos, majd egyre inkább lecsendesülő őszi munkálatok ellenére a gyergyószentmiklósi örménymagyar közösség kulturális és egyházi életében tavaszi pezsgést hozott az ősz. A nyári szétszórtság, a szabadságok, az utazások, munkálatok után igazán jót tett a szellemnek és a léleknek az a néhány rendezvénysorozat, melyek nem csak hétköznapjainkat tették szebbé, hanem feltárták a nagyvilág előtt értékeinket, és ezáltal hozzájárultak a közösség önmegismeréséhez.

     A gyergyói örménymagyarság életében minden évben meghatározó esemény ősszel a kisasszony-napi Mária búcsú. Többeknek ez azért is szép esemény, mert a pünkösdi somlyói búcsúval egy keretet ad az egész évnek. A pünkösdi búcsú alkalmával nagyon sokan meglátogatják a templomot, innen elszármazottak vagy kíváncsi turisták. A Kisasszony napját követő vasárnapi búcsú talán pontosan amiatt, hogy itt ez egy kulturális ünnep is, az önmagunkra való figyelés és önmagunk megismerésének ideje. Ez tapasztaltuk most is.

     A templomi ünnepséget, amelyen jelen volt Ft. Hajdó István főesperes, Dr. B. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, Demeter Attila államtitkár, a Megyei Tanács részéről Lukács Levente, Pap József polgármester, Kercsó Attila városi tanácsos, Ft. Ferencz Antal gyergyócsomafalvi plébános prédikációja tette meghitté. A szónok Mária követésére buzdította a híveket, aki mint az Oltáriszentség első és eredeti szent szekrénye a Krisztus hordozására eredeti szimbóluma. Az ünnepélyes körmenetet a Lázár Mária Oltáregylet-elnöknő által előkészített Mária-vivő lányok, és az egykori Legényegylet utódai, a Vörös-köpenyesek katonás rendje tették díszessé. De a templomi ünneplés talán azért volt szebb, mint máskor, mert nem csak a gyergyóiak ünnepeltek, hanem itt voltak a csíkszeredai-szépvizi örménymagyarok, suceavai örmények és végre az erzsébetvárosiak is.

     Élő hagyomány a búcsú összekapcsolása egy közösségi kulturális rendezvénnyel. Ennek színhelye a Tarisznyás Márton Múzeum volt ebben az évben. Több szempontból is fontos esemény volt ez a közösség számára. Elsősorban azért, mert a vatikáni Pápai Kultúra Tanácsa meghívására a Romániai Örmény Katolikus Ordinariatus egy képviselőjét várták egy Sarajevoban a globalizáció kulturális kihívásairól szervezett konferenciára. Nagyon örvendtünk, hogy közösségünket a csíkszépvizi származású Demeter Zsuzsa képviselhette. Egy egyházi rendezvényen laikusként jelen lenni annak jele, hogy az örmény katolikusok komolyan veszik társadalmi szerepüket, és bizonyítja, hogy az örmény katolikus egyházban nem csak névelegesen, de valóságosan is meghatározó szerep jut a világi krisztushívőknek. A júliusi konferenciáról Demeter Zsuzsa egy rövid előadásban számolt be, kiemelve, hogy az erdélyi örménység jelenléte példa lehet a népek békés együttélésére, amely különösen a Balkánon igencsak szükséges. Az Egyházra ebben a folyamatban hatalmas szerep hárul, hiszen egy közösség életében összekötő, békítő, megtartó szerepe van.

     A második előadásban az örmény plébánia könyvtárát ismerhette meg a hallgatóság. Közismert a gyergyószentmiklósi örmények hűséges ragaszkodása saját hagyományaikhoz és értékeikhez. Ez a ragaszkodás tette lehetővé, hogy a „4O év” idején sikerült teljes egészében épségben megőrizni a plébánia könyvtárát. Szerencsére kevesen tudták, hogy a poros polcok valódi könyvritkaságokat rejtettek, és amelyek a plébánia felújítása után méltó helyre kerültek. De még nagyobb ritkaságnak számít egész Erdélyben, hogy Székely Szilár hitoktató jóvoltából megkezdődött ennek a könyvtárnak a digitális feldolgozása, amivel sikerül a kutatás számára hozzáférhetővé tenni a könyveket, és a könyvek pontos nyilvántartása megőrzésüket is szolgálja. Székely Szilárd fáradtságos és aprólékos nyári munkájának meglett az eredménye. Előadásából kiderült, hogy több értékes könyvritkasággal találkozunk. Fény derült arra is, hogy az örmény, latin, olasz, német nyelvű tudományos és prédikációs könyvek mellett lengyel nyelvű könyveink is vannak. A régi könyvek olvasásához nem szokott jelenlévőknek számára pedig gyakorlati tanácsokat adott arról, hogy miként kell egy régi könyvhöz egyáltalán hozzáállni, milyen információt hordoz egy régi könyv címlapja, stb. Előadása után a jelenlévők megtekinthették a Tarisznyás Márton Múzeummal közösen előkészített kiállítást. Nem csak könyveket, hanem XVIII. sz-i helyi miseruhákat, kelyheket, keresztút képeit is láthatták a látogatók. Önmagában az is példaértékű, hogy sikerült az örmény egyház kincseit egy városi múzeumban bemutatni, ami sokak számára korábban elképzelhetetlen volt.

     Az előadás-sorozat utolsó előadója Dr. B. Garda Dezső történész volt, aki a Mercantile Forum jegyzőkönyveit kutatta a nyár folyamán. Előadásában ismertette a fórum működését, kiemelve annak a társadalmi életben betöltött szerepét. A Forum nem csak egy kereskedelmi kamara volt, hanem az örmény mindennapok gondjait-bajait minden szinten orvosló intézmény, és amely modellértékű lehet a mai világban is, pl. az erdélyi magyar autonómia kérdésében.

     Az előadást az örmény egyházközség kórusa tette színesebbé. Ennek végén a Szilágyi vendéglőben előkészített ebéd mellett vidám hangulatban folytatódott az ünneplés.

     Az őszi eseménysorozat másik nagy eseménye az 1848-as forradalam hőseire való emlékezés volt. Ez bennünket mélyebben érint, amióta az EÖGYKE jóvoltából egy Czetz János emlékplakettet őrzünk a templomkertben, a kápolnák egyikén. A 48-as szabadságharcról Rokaly József történész tartott előadást, majd Lázár Alfréd gondnok és Lázár Mária elnöknő megkoszorúzták a felújított kápolna falára helyezett emléktáblát. Az örmény kórus itt is örmény és magyar énekeket énekelt.

     A harmadik nagyobb méretű esemény a Tarisznyás Márton emlékünnepség volt a Múzeumban és az Örmény temetőben. Tarisznyás Marci bácsi 25 évvel ezelőtt költözött örök otthonába, de munkásságával már itt a földön örökkétartó művet alkotott. Ezt emelte ki Csergő Tibor múzeumigazgató, aki ugyanakkor emlékezett a nagynevű történész kedves feleségére, Juckó nénire, aki feldolgozta férje hagyatékát. Az eseményen jelen voltak a székelyföldi múzeumigazgatók. Az örménymagyarok pedig büszkék lehettek arra, hogy két székelyföldi múzeum megalakulásában is meghatározó volt az örménymagyarok szerepe, hiszen a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum is egy örménymagyarnak, Vasady Nagy Gyulának köszönheti létrejöttét. Az őszi napfény sárga fényének melankóliája tette meghitté a koszorúzási ünnepséget.

     Az őszi eseménysorozat itt még nem zárul le, hiszen novemberben egy egész hetet szentelünk az örmény kultúrának. De erről majd a következő lapszámban olvashatnak.

     A falevelek lehullnak, de az emlékek maradnak. És reméljük, hogy mindenki számára felejthetetlenek voltak. Így telik el lassan az ősz Gyergyószentmiklóson.

     Dr. Puskás Attila vikárius-plébános

     Hirdetés

     A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot ebben az évben kívűl-belül festjük, amihez a magyarországi testvéreink támogatását is kértük. A közösség nevében ezúton is köszönöm a fővárosi XII. kerületi ÖÖK anyagi támogatását. A Jóisten fizesse százszorosan vissza nekik és segítse őket az örménység fennmaradásában végzett munkájukban.

     Dr. Puskás Attila vikárius-plébános

     

Vissza az előlapra